Dédi almás rétese gyerekkorom legszebb vidéki őszi szünetét idézi meg. Ha erre a desszertre gondolok, szinte érzem a kezemen a dédnagymamám kicsit érdes, ám annál szeretőbb ujjainak simogatását. Halottak napján egy gyertyát gyújtok, emlékezek, közben pedig elkészítem dédikém rétesének alakbarát változatát. Miközben a tészta sült a sütőben, szinte éreztem magam mellett az ő jelenlétét is. Amikor pedig megkóstoltam, tudtam, tényleg itt állt a konyhában.

A tésztájához teljes kiőrlésű réteslapokat használtam, az alábbi arányok pedig egy rúd rétesre értendők.

30 deka meghámozott, nagy lyukú reszelőn lereszelt almához hozzákeverünk két evőkanál édesítőszert, egy kávéskanál fahéjat és két evőkanál cukrozatlan darált kekszet. A réteslapokat óvatosan egy konyharuhára terítem és mind a két rétegét olvasztott vajjal megkenem. Az alsó sávba halmozom a fahéjas reszelt almát és a konyharuha segítségével óvatosan felhengergetem. Kivajazott vagy sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, a tetejét szinté vékonyan megkenem olvasztott vajjal és előmelegített sütőben 18-20 perc alatt 180-190 fokon készre sütöm.

Miközben sül a rétes, gyors vaníliasodót készítek, persze, nem a hagyományos cukrozott változatban. Két deci tejhez két evőkanál vaníliás proteinport keverek, hozzáadok egy tojássárgáját és besűrítem. A kész rétest kiveszem a sütőből és egy nagyon éles késsel, határozott mozdulatokkal felvágom. Egy tányér aljára kör alakba vaníliasodót öntök, a közepére helyezem a rétes szeletet, a tetejét megszórom por állagú édesítőszerrel.

Jó étvágyat!