Eszterhai Katalin sikeres, örökmozgó hölgy, aki nem ismer lehetetlent. Ezt pedig akkor is bizonyította, amikor súlyos betegségéből, mely hónapokra egy masszázsasztalhoz kötötte, megrázta magát, felállt és úgy döntött, nem hagyja magát legyőzni. A gyógyulásáról könyvet írt - ezzel kapcsolatban beszélgettünk a szerzővel.

Egyik napról a másikra vesztette el látását a bal szemére. Mi történt pontosan?

Soha nem tulajdonítottam nagy jelentőséget a szememnek, természetesnek vettem azt, hogy látok. Egy nap viszont észrevettem, hogy egyre rosszabbul látok és olyan volt, mintha egy celofán réteg lett volna a bal szememen, ami nagyon homályos, milliónyi darabra széttört képet adott nekem. Elmentem az orvosomhoz, aki retinalmembrane-nal diagnosztizált, amin csak úgy tudnak segíteni, hogy műtéti úton eltávolítják. A dolgok azonban sajnos nem úgy alakultak, ahogyan az orvosommal vártuk, ugyanis levált a retinám. Úgy néztem ki, mint egy állatorvosi ló, akin már annyi hiba, annyi rendellenesség keletkezett, hogy nem is lehetett igaz. Azért, hogy a retinát megpróbálják visszatartani, visszanöveszteni, gázzal töltötték fel a szememet. Emiatt egy masszázsasztalon kellett eltöltenem hónapokat, mert nem lehetett felemelni a fejemet, se jobbra, se balra nem mozdíthattam el, nehogy a retina, amit visszatettek, leváljon.

Mennyi ideig kellett így feküdnie?

Négy és fél hónapig feküdtem ezen a masszázsasztalon. Volt egy ovális nyílása, abba volt a fejem berakva. Ez alatt a négy fél hónap alatt reménykedtem, ugyanakkor borzasztóan elkeseredtem és le is írtam magamat. Amikor négy és fél hónap után felkelhettem, bebizonyosodott, hogy ez a gyógymód sem hozta meg a várt eredményt, nem jött vissza a látásom. Az orvosom ekkor azt mondta, nem tudunk mit tenni. Én azonban nem adtam fel, elkezdtem a magam hite szerint kutakodni.

És itt kezdődik az Ön története.

Pontosan, nekem senki ne mondja azt, hogy nem tudok alakítani a sorsomon! De ehhez külső segítségre volt szükségem, ez pedig az álmom volt. Azt álmodtam, hogy a konyhámban tisztítom a fikuszfám leveleit, mely közül kireppent egy kis kolibri. Ezt a kolibrit, annak a repülését kristály tisztán láttam mind a két szememmel. Úgy gondoltam, hogy ez valami üzenet lehet, amire nekem oda kell figyelnem. Megnéztem, hogy mit jelenthet ez az álom, és valóban azt jelenti, hogy üzeneted van, az angyalok üzennek, hogy meggyógyulsz, ha magad is akarod.

Ekkor kezdte el komoly kutatómunkáját az ősi gyógymódokban?

Igen. Visszamentem az irodalomban és olasz nyelven találtam egy írást, ami arról szólt, hogy a sáfrány olyan hatással lehet a szervezetünkre, hogy a gyenge szemünk megjavulhat, sőt egy kis túlzással még a vakot is látóvá teheti. Ez pedig nekem pontosan elég volt ahhoz, hogy elinduljak sáfrányt venni. Egy ázsiai boltban egy kínai eladó belenézett a szemembe és azt mondta, nincs a szememmel semmi baj, a májammal van a probléma, azt kellene kitisztítani. Az ősi kínai medicina szerint a szem a máj vonalán van, és ez utóbbi dönti el, hogy a vér hogyan áramlik bennünk, miként tisztítja a szervezetünket. Elmagyarázta nekem, hogy ha a máj nem juttat a véren keresztül elegendő „táplálékot” a szembe, akkor a látásom egyre rosszabb lesz.

Gondolt volna azelőtt arra, hogy ilyen jellegű összefüggések lehetnek a szerveink között?

Nekem soha senki azelőtt ezt nem mondta, és nagyon sokan ma nem tudják, hogy milyen összefüggés van például a máj és a szem között. Ez a kínai árus teákat, gyümölcsöket, különböző gombákat javasolt. Én pedig tovább kutakodtam, hogy valóban ezektől vissza kapom-e a látásomat. Mindent megtettem, de nem csak a kínai, hanem a föníciai, babilóniai, egyiptomi, perzsa gyógymódokat is megvizsgáltam. Úgy is fogalmazhatnék, hogy felálltam ezeknek a régi tudósoknak a vállára és onnan néztem körül. Rájöttem arra, hogy minél többet olvasok, annál inkább van reményem arra, hogy ha ezeket alkalmazom és ezekben hiszek, akkor meggyógyulok.

A könyvében ezeket részletezi személyes történetekkel és receptekkel?

Azokat a teákat, gyümölcsöket, zöldségeket, amiket a könyvemben felsorolok, mind kipróbáltam és rendszeresen eszem, iszom, megfőzöm azzal a szertartással, amit a régiektől tanultam. Ezek nem bonyolult szertartások, sokkal inkább alap dolgok. Például, hogy szeretettel főzzünk, hogy szeretettel forduljunk az ételhez, hogy a hangulatunk jó legyen, ne készítsünk ételt soha méregből. A szívünkben lévő érzelmeinket a karunk közvetíti azokba az élelmiszerekbe, melyeket feldolgozunk. Ezek az érzelmek pedig veszélyesek lehetnek akkor, ha úgy nyúlunk az ételhez, hogy nem tisztítjuk meg előtte a lelkünket.

Ha az Ön könyve alapján állítanánk össze a fűszeres kertünket, miket tennénk bele?

Nagyon szeretem a zsályát, ami az örök élet elixírje, de helyet kapna a bazsalikom és a petrezselyemzöldje is. Ebben a kis jelentéktelen növényben minden olyan fantasztikus dolog megvan, amire a szervezetünknek szüksége lehet. Elengedhetetlen a gomba, ami maga a csoda, de nagyon figyeljünk oda a káposztára is, mert egy kincs. Termesztenék foghagymát, vöröshagymát, napraforgót, ez utóbbinak a magja maga a nap, az éltető energia. Termesztenék szezámmagot, gyömbért, ginzenget, de lenne a kertemben fekete áfonya is és természetesen a paprika, a paradicsom mellett zeller és uborka is. Azt hiszem, hogy ha ez mind a kertemben megterem, akkor örök életű leszek.

SZKE

 A cikk megjelent a Presztízs Style magazinban.