Ismét társasparty volt nálunk, a hagyományos kis falatok, katonák helyett, most fondüt készítettem. Igazán összekovácsolta a csapatot, főleg, hogy pár áramszünetet is okozott a készülék :D Kalandos esete volt, mindenkinek nagyon tetszett az ötlet, ízlett a mártás, vacsi közben pedig jót beszélgettünk. Íme a recept:
Sajtföndü
2 dl fehérbor15 dkg eidami/gouda sajt20 dkg cheddar sajt10 dkg füstölt hegyi sajt2 cl pálinka1 gerezd fokhagyma1 ek tápióka keményítő
Mártogatáshoz:
uborkarépakápia paprikabaguetteretekalmapirított burgonya (édesburgonya)
A sajtokat lereszelem, meglangyosítom a bort, belereszelem a fokhagymát, majd hozzáadom a sajtot. Pálinkával elkeverem a keményítőt, ha elolvadt a sajt, beleöntöm. Ízesítem sóval, borssal, kevés szerecsendióval és petrezselyemmel (esetleg egyéb zöld fűszerrel). Kb. 10 perc alatt elkészül a mártás, ha nem lesz közben 3 áramszünetetek. ;)
Kisokos
A sajtfondük ismertségét és sikerét a reklám kampánnyal megtámogatott csokoládéfondük hozták el 1974-ben, Orlandóban. A fondük eredetéről eltérő elméletek láttak napvilágot. Az egyik elmélet szerint a szerzetesek étele volt a böjti időszakban, a másik elmélet szerint a svájci hegyekben élő pásztorok étele volt. Az elkészítés módja azonban mindkét elmélet szerint megegyezik. „hegyi” sajtokat olvasztottak össze fehérborokkal és cseresznye pálinkával, majd pedig kenyérkockákat mártogattak bele és bort fogyasztottak mellé. A hegyi sajtok alatt értjük az alpesi növényzetű legelőkön tartott tehenek tejéből előállított kemény sajtokat, mint például az Emental-i és Gruyere-i sajtokat A fondük a hírnevet azonban nem Svájcban, hanem New York-ban szerezték. Jean Brillant-Savarin egy francia menekült, 1871-ben 2 évet töltött az USA-ban szakácsként. Itt mutatta be a francia fagylaltot és a svájci sajtfondüket. Az Ő fondüjei eltérően a svájci recepttől tartalmaztak tejszínt , tojást és vajat is.A fondü a francia fondre, olvasztani szóból származik, de mára már nemcsak az olvasztott sajtba mártogatott falatokat jelenti, hanem a világ bármely népének asztali lángon készített finomságait is ezzel a névvel illetik. Máig népszerű étel, de a húsos, burgundiai fondü már nem borral készül, hanem zsiradékba mártogatják a pálcikákra tűzött húsfalatokat. A legenda szerint egy éhes szüretelőnek jutott eszébe, hogy a folyamatos munka közben egy-egy falatot bekapva csillapítsa éhségét, mert arra nemigen maradt idő, hogy neki telepedjenek az étkezésnek. A húsfalatokat mustárral, uborkával, paradicsommal, salátákkal fogyasztják. Ehhez inkább már a vörösbor kívánkozik.
forrás: receptorportal.hu
Kellemes fondüzést! :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
